Szakértők: nincs egységes európai definíció a jogállamiságra

Orbán Viktor hétfőn számolt be az Országgyűlésnek a júliusi uniós csúcsra kapott mandátumának teljesítéséről. A házelnöknek küldött levelében a kormányfő elmondta, hogy az uniós csúcson ígéretet kapott arra, hogy a Magyarország ellen folytatott hetes cikkely szerinti eljárást a német soros elnökség alatt lezárják. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország ellen is folyik az eljárás, és van további kettő olyan tagállam az Európai Unióban (EU), amelyek ellen felmerült már az eljárás megindításának gondolata: ez a két ország Málta és Szlovákia – emlékeztet összeállításában a V4NA.

Az eljárás alapja a jogállamiság kérdésköre vagy még inkább az a körüli bizonytalanságok, amit az uniós politikusok előszeretettel használtak fel a nekik nem tetsző politikák megtámadására. Azonban, ahogy azt a Politico is bejelentette az uniós tárgyalások után, törölték a jogállamiság kifejezést az új mechanizmus leírásából, amely azt mondta volna ki, hogy a jogállamiság sérelme esetén EU-s forrásokat lehetne részben vagy teljesen megvonni a tagállamoktól.

A jogállamiság felettébb nehézkesen értelmezhető fogalmának eltávolítása nagy győzelem a magyaroknak és a lengyeleknek. Főleg azért is, mert a jogállamiságot nem lehet meghatározni uniós szinten, erről Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt a V4NA-nak. A magyar szakértő elmondta, hogy a jogállamiságnak több koncepciója is létezik, a Velencei Bizottság pedig egyenesen három nagy európai hagyományt azonosít a jogállamisággal kapcsolatban.