Minden ötödik hallgató csak tandíjas egyetemi képzésre jutott be idén

Az idei rendes felvételi eljárásban összesen 94 785 tanuló jutott be valamelyik egyetemre, közülük 74 484-en tanulhatnak állami ösztöndíjas, 20 301-en pedig önköltséges finanszírozásban.

Minden ötödik sikeresen felvételiző hallgató önköltséges egyetemi képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptemberben – írta meg a Népszava a felvi.hu friss felvételi statisztikája alapján. 

A fizetős hallgatóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: a Corvinuson az egyik „legolcsóbb” képzés a politikatudományok alapképzés, nappali formában, magyar nyelven: félévente 420 ezer forint (a képzési idő 6 félév). A legdrágább képzések az angol nyelvű képzések, mint például a nemzetközi gazdálkodás angol nyelven, amiért egy félévre 900 ezer forintot kell fizetni. Itt a képzési idő 8 félév, vagyis összesen 7,2 millió forintba kerül.

Modellváltó egyetemek

A kormány még 2019-ben, elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem alapítványosításával kezdte meg az átalakításokat, az egyetem korábbi kancellárja, Pavlik Lívia pedig már ezt megelőzően arról beszélt, hogy növelni szeretnék a fizetős hallgatók arányát. Ezt sikerült is elérniük: míg 2019-ben a Corvinusra felvételt nyert hallgatók 18,6 százaléka jutott be önköltséges képzésre, tavaly már 26,9 százalék, idén pedig 26,4 százalékuk – olvasható a cikkben.

A 2021-es évben a legnagyobb vidéki egyetemeken, vagyis a debreceni, a szegedi és a pécsi tudományegyetemen is lezajlott a modellváltás.

• A Debreceni Egyetemre bekerülő önköltséges hallgatók aránya 2021-ben 15,6 százalék volt, idén pedig már 1597 fő az összesen bejutó 8019-ből, ami a felvettek 19,9 százaléka.
• A Szegedi Tudományegyetemen a modellváltást követően kisebb mértékben nőtt a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya, a 2021-es 15,7 százalékról 16,1 százalékra.
• A Pécsi Tudományegyetemre idén az 5704 sikeresen felvételiző közül 1205 fő, vagyis a hallgatók 21,1 százaléka jutott be önköltséges képzésekre, 2021-ben még 15,4 százalék volt az arányuk az összes bejutó között.

...és ahol még nem történt meg a modellváltás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) ugyan nem volt modellváltás, ám a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya kisebb mértékben, de szintén nőtt idén: 12 225 hallgatót vettek fel, közülük 1801-en tandíjas képzésre kerültek be, ami a felvettek 14,7 százaléka. Az ELTE-n tavaly 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben 15,6 százalék volt az újonnan felvett önköltséges hallgatók aránya.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), ami az ELTE-hez hasonlóan egyelőre nem csatlakozott a modellváltók sorába, 5026 hallgatót vettek fel, közülük 492-nek, vagyis 9,7 százalékuknak kell majd tandíjat fizetniük szeptembertől. Tavaly 8,6 százalék, 2021-ben 9,7 százalék, 2020-ban 10,9 százalék volt ugyanez az arány, vagyis a változás itt sem olyan szembetűnő, mint egyes modellváltó egyetemek esetében.

(Fotó: MTI)