Élő Nagyvilág

Orosz rakétatámadás érte Kijev központját

AFP
Kiemelt képünk illusztráció.
AFP
Kiemelt képünk illusztráció.

Az észtek újabb katonai segélyt küldenek Ukrajnának

Észtország újabb, húszmillió euró értékű katonai segélycsomagot küld hamarosan Ukrajnának – jelentette be Hanno Pevkur észt védelmi miniszter csütörtöki kijevi látogatásán.

Az észt védelmi tárca hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleménye szerint az új csomag elsősorban tüzérségi lőszereket, páncéltörő fegyvereket, robbanóanyagokat, gázálarcokat, mesterlövész felszereléseket és kisebb kaliberű lőszereket tartalmaz majd.

Ezt a csomagot úgy állítottuk össze, hogy Ukrajna számára maximális előnyöket biztosítsunk, ugyanakkor garantáljuk, hogy ne csökkentse Észtország védelmi képességeit

– tette hozzá Pevkur.

A segélycsomag 155 milliméter kaliberű lövedékeket is tartalmaz, ami Észtország további hozzájárulása az Európai Unió azon kezdeményezéséhez, hogy egymillió lövedéket küldjenek Ukrajnába. Észtország hozzájárulását részben Dánia finanszírozza. A lőszer pontos mennyiségét biztonsági okokból azt észt védelmi minisztérium nem hozta nyilvánosságra. Pevkur Kijevben találkozott ukrán hivatali partnerével, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel.

(MTI)

Az orosz vagyon felhasználásáról vitáztak Brüsszelben

Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére kell fordítani, nem pedig fegyverek vásárlására – jelentette ki az osztrák kancellár Brüsszelben a tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Karl Nehammer kijelentette, az olyan semleges országoknak, mint Ausztria, ha támogatják a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség felhasználását, biztosítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy azt Ukrajna megsegítésére költik, „nem pedig fegyverekre és lőszerekre”.

Eredetileg arról volt szó, hogy az újjáépítésbe kellene fektetni Ukrajnában

– fogalmazott Nehammer, majd hozzátette: ez továbbra is ésszerű javaslatnak tűnik Ausztria számára.

Alexander De Croo belga miniszterelnök azt mondta, Belgium támogatja az Európai Bizottság javaslatát a szóban forgó orosz vagyon profitjának elkobzására, majd aláhúzta: jelenleg a lőszervásárlás a prioritás.

Szívesen befektetnék az újjáépítésbe, de értelmetlen, ha ezzel kockáztatjuk az ország elvesztését

– tette hozzá a belga miniszterelnök.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor hangoztatott véleménye szerint nemcsak az orosz vagyon nyereségét, hanem az orosz pénzeszközállományt Ukrajna felfegyverzésére kell fordítani.

Az orosz pénzeket nemcsak Ukrajna újjáépítésére, hanem védelmi szükségleteire is fel kell használni

– fogalmazott.

A litván elnök fontosnak nevezte, hogy az EU „a lehető leghamarabb” megkezdje Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor sürgette az uniós vezetőket, hogy akadályozzák meg az ukrán gabona bejutását az Európai Unióba, amely mára – mint kiemelte – gazdasági és politikai problémává vált.

Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezésekor azt mondta, „nagy a probléma” az EU védelmi iparának finanszírozásával.

Azért küldtünk levelet az Európai Beruházási Banknak, hogy forrást nyissanak a védelmi beruházások számára. Most van rá szükségünk, nem halaszthatjuk tovább

– mondta.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezési beszédében eurókötvények kibocsátását javasolta, hogy az abból származó bevételt az Európai Unió védelmi kapacitásának fejlesztésére használja fel.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök az Európai Tanács bővítéssel összefüggő vitájával kapocslatban azt mondta: támogatni fogja az Európai Bizottság javaslatát, hogy megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával.

Bosznia haladást ért el, ezért támogatjuk a tárgyalások megkezdését

– fogalmazott Rutte. Hozzátette azonban, hogy az országnak „sokkal többet kell tennie”, és „minden négyzetet ki kell pipálnia” az uniós bizottság által javasolt tárgyalási keret 14 kulcsfontosságú prioritásának listájáról.

António Guterres ENSZ-főtitkár az uniós tanácskozás előtt azt mondta, a világnak „kettős mérce nélkül” kell tartania magát az ENSZ alapelveihez úgy Ukrajna, mint Gáza esetében.

Kaotikus világban élünk, szuperhatalmakkal, amelyek egymással harcolnak büntetlenül. Olyan világban élünk, amelyben bármely ország és fegyveres csoport azt hiszi, hogy azt tehet, amit akar, mert nincs elszámoltathatóság

– tette hozzá.

Guterres arra kérte az Európai Uniót, hogy játsszon aktív szerepet a világot fenyegető kérdések kezelésében, majd aláhúzta: „elengedhetetlen a béke Ukrajna számára, ahogy a tűzszünet Gázában”.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanács felszólítja Izraelt: „hagyjon fel az élelmiszerek Gázába jutásának megakadályozásával”.

Az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a humanitárius válságot Gázában, ha Izrael jobban tiszteli a civileket, és több támogatást enged be Gázába

– fogalmazott.

Ez nem humanitárius válság, ez nem földrengés, ez nem árvíz, ez nem bombázás. Ez az emberiség kudarca

– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Moszkva azt állítja, elfoglalt egy települést

Három frontszakaszon előrenyomulva bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Tonenyke települést és Alebasztrova vasútállomást, írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közlése nyomán.

A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek két ukrán ellenrohamot, valamint megelőző csapásokkal megakadályozták, hogy ukrán erők és külföldi „zsoldosok” megkíséreljenek behatolni a határon az oroszországi belgorodi régióban.

Szlovénia kiutasított egy orosz diplomatát

A szlovén külügyminisztérium csütörtökön értesítette a ljubljanai orosz nagykövetséget arról, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján kiutasít egy orosz diplomatát.

A tárca közleménye szerint a diplomatának március 28-ig el kell hagynia Szlovéniát. A Siol hírportál arról számolt be, hogy a szóban forgó diplomata Szergej Lemesev alezredes, a katonai attasé helyettese.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikke lehetővé teszi, hogy a fogadó állam bármikor értesíthesse a küldő államot arról: egyik diplomatája vagy bármelyik alkalmazottja persona non grata, anélkül hogy magyarázatot kellene adnia.

Az Európai Unió tagállamai eddig több száz orosz diplomatát utasítottak ki válaszul az Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúra.

Ljubljana tavaly április elején arra kötelezte Oroszországot, hogy a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkentse a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát. Akkor a 33 fős személyzet 25 tagja távozott.

(MTI)

A visegrádi külügyminiszterek legalább egy dologban egyetértettek Ukrajnával kapcsolatban

A visegrádi csoportot alkotó négy ország külügyminisztere csütörtökön Prágában egyetértett abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja a nemzetközi jog megsértését jelenti – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.

Őszinte és nyílt megbeszélést folytattunk, s ma éppen erre van szükség. A cseh (V4-)elnökség úgy véli, hogy a visegrádi csoportban fontos a párbeszéd fenntartása, ez az egyik eszköze a kölcsönös kapcsolatoknak

– mondta a cseh diplomácia vezetője a tanácskozást jellemezve.

Jan Lipavsky szerint szükség van az Ukrajnának nyújtott segítség növelésére minden területen.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt hangoztatta:

Ukrajnának joga van ahhoz, hogy nemzetközileg elismert határai között maradjon.

Méltatta egyúttal azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívüli országokból is lőszert szerezzenek Ukrajnának.

Lengyelország ehhez nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai támogatást is nyújt

– tette hozzá.

A lengyel diplomácia vezetője szerint a V4-eknek egyeztetniük kellene taktikájukat olyan területeken is, mint a migráció, az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az energetika.

A miniszteri nyilatkozatokból kiderült: a négy visegrádi ország között egyetértés van abban, hogy Oroszország az agresszor és Ukrajna a megtámadott ország, ezért szükség van a segítségnyújtásra, ennek formáiról azonban már eltértek a vélemények. Míg Radoslaw Sikorski és Jan Lipavsky azt hangoztatták, hogy országaik fegyvert és lőszert is szállítanak a kijevi kormánynak, addig Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országaik kizárólag humanitárius segítséget nyújtanak az ukránoknak. Budapest és Pozsony ezért a csehek munícióbeszerző kezdeményezéséhez sem csatlakozik. Jan Lipavsky közlése szerint a kezdeményezést eddig 18 ország támogatja.

Az orosz-ukrán konfliktusnak nincs katonai megoldása

– tolmácsolta a szlovák kormány álláspontját Juraj Blanár.

Jan Lipavsky bejelentette: a négy külügyminiszter a prágai találkozón elfogadta azt a magyar javaslatot, hogy 10 százalékkal emeljék meg a Nemzetközi Visegrádi Alap költségvetését, ami jelenleg évente 10 millió euró.

(MTI)

Orosz vagyonból Ukrajna felfegyverzése?

Uniós csúcsot tartanak március végén, melyen arról is dönthetnek, hogy a háború elején lefoglalt orosz források kamatainak 90 százalékát Ukrajna felfegyverzésére költsék, tíz százalékát pedig egyéb támogatásra. Ez még nem jelentené a lefoglalt teljes orosz vagyon átadását Ukrajnának: az ugyanis hárommilliárd eurónyi kamatot termel évente – most csak ehhez nyúlnának hozzá.

A következő uniós csúcsról ebben a cikkünkben részletesen írtunk.

Orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost

Orosz rakétatámadás érte az ukrán főváros központi részét csütörtök hajnalban – közölte Vitalij Klicsko polgármester, hozzátéve, hogy a csapás nyomán tízen megsebesültek. Február eleje óta ez volt az első súlyosabb rakétatámadás Kijev ellen. Klicsko közölte, hogy rakétamaradványok hullottak le a város több részében, és emiatt több lakóépületben és egyes ipari létesítményekben is károk keletkeztek.

Két sebesültet kórházba kellett vinni. Az ukrán légvédelem több rakétát indított a támadás ellen, és Mikola Olescsuk légierő-parancsnok szerint az összes orosz rakétát eltalálták, több mint harmincat.

Olvasói sztorik