Brüsszel romba döntené az európai gazdaságot az olajembargóval

Az elmúlt hónapokban részben a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok hatására számos országban kilőtt az üzemanyag ára. Egyrészt meredeken emelkedett a kőolaj világpiaci ára a koronavírus-járványból történő gazdasági kilábalást követően, ahogy a kereslet ismét felpörgött, másrészt pedig kitört az orosz-ukrán háború is, amely tovább rontott a helyzeten – írja az Origo.

Ennek következtében Nyugat-Európában már vannak olyan országok, ahol az üzemanyag literenkénti ára meghaladja a 900 forintot.

Ahány ország, annyiféle megoldás született a probléma orvoslására. Sok helyen az üzemanyagok adójával próbáltak pozitív hatást elérni a kormányok. Lengyelországban 23-ról 8 százalékra csökkentették az adót, viszont ez csak némiképp segített a helyzeten, akkora előnnyel nem járt, mint a Magyarországon bevezetett benzinárstop.

Szlovéniában is a benzinárstop mellett döntött még az előző kormány, ezzel ott is sikerült kordába tartani az elszabadult árakat a jobboldali kormánynak. A választást viszont Janez Jansa elvesztette, a hatalomra jutó baloldal pedig gyakorlatilag első intézkedésként azonnal eltörölte a benzinárstopot.

Ennek következtében a normál benzin ára mintegy 8 százalékkal, a gázolajé pedig elképesztő mértékben, 20 százalékkal emelkedett.

A szlovénoknak a korábbi 1,503 euró helyett már 1,617-1,619 eurót kell fizetniük a normál benzinért, a dízelért pedig 1,817-1,824 eurót. Így az új szlovén kormány visszakozott, kénytelen volt újra bevezetni az árstopot.

A gázolaj ára leginkább Németországban drágult a szomszédunkban zajló háború következtében. Korábban beszámoltunk róla, hogy a háború kezdetét megelőző napoktól számítva április 25-ig a gázolaj literenkénti ára Németországban 38 eurocenttel emelkedett, de hasonló emelkedést lehetett tapasztalni Svédországban és Lettországban is.

A május 10-i fogyasztói árak alapján egyébként az EU-tagállamok többségében 700 forint fölött van az üzemanyag literenkénti ára, míg Magyarországon a kormány intézkedésének köszönhetően továbbra is csupán 480 forintot fizetnek az. emberek. A hírado.hu által készített grafikán az is látszik, hogy nálunk csak néhány keleti országban és az Egyesült Államokban fizetnek kevesebbet az üzemanyagért.

Az üzemanyag árának emelkedése azonban nem csak azok érzik meg, akik saját gépjárművel rendelkeznek, hanem az emberek életének minden területére kihat, mivel minél drágább az energia, annál drágább minden más is. Hollandiában például egy félkilós cipó már több mint 1800 forintba kerül.

Az Európai Unió most ebben az energetikai helyzetben nem reálpolitikát folytat, hanem érzelmektől fűtött, átgondolatlan ideológiai döntésekkel kész romba dönteni a kontinens gazdaságát. Az Európai Bizottság nemrég mutatta be az Oroszország elleni 6. szankciós csomag tervezetét, amelyben például teljesen le akarják állítani az orosz olajimportot.

Magyarország mellett több más ország is azonnal tiltakozott, Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaságra ledobott atombombához hasonlította azt, ha ez a döntés megvalósulna.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője az Origónak elmondta, hogy egy ilyen intézkedés hatására Magyarország ellátásbiztonsága is veszélybe kerülne, és az olajembargó bevezetése esetén az üzemanyag árstopot sem lehetne tovább fenntartani.

Korábban olyan becslések születtek, hogy ennek hatására Magyarországon 700-800 forintra emelkedne az üzemanyag literenkénti ára, viszont Hortay szerint mostanra már ez is egy meglehetősen visszafogott előrejelzés, mert az ár nagyban függ a világpiaci ártól és az ellátás biztonságától is.

Az Európai Unió orosz kőolajra vonatkozó embargója azt jelentené, hogy a magyar emberek fizetnék meg Brüsszel átgondolatlan döntését, éppen ezért a kormány nem hajlandó támogatni a javaslatot a mostani formájában.

Az üggyel kapcsolatban a MOL is megszólalt, amely a szlovák és a magyar finomítóban is Urál típusú, vagyis orosz nyersolajat tud feldolgozni. Amennyiben erről a nehéz típusú olajról más, például a Brent könnyű olajtípusára kellene váltani, az akár 150 milliárd forintos költséggel járhatna. Ráadásul egy ilyen óriási változást nem lehet csak úgy az egyik percről a másikra meglépni, hanem évekbe tartana az átállás.

Az EU orosz olaj elleni embargója esetén az lenne a közvetlen következmény, hogy Magyarország nem tudna a kontinensről finomított benzint vagy gázolajat beszerezni, hanem Európán kívülről kellene drágábban pótolni a kiesett mennyiséget, de az Adria vezetéken is leghamarabb fél év múlva lehetne pótolni a kiesett mennyiséget.

Azt is meg kell említeni, hogy Brüsszel az embargóval el sem érné a valódi célját, hiszen Oroszország ugyan elveszítené az európai piacot, ezzel párhuzamosan azonban növekedne a bevétele.

Ez úgy történhet, hogy az oroszok a kitermelt nyersolaj jelentős részét képesek eladni Kínának és Indiának (bár egyelőre mindkét ország hatalmas kedvezmények mellett veszi az olajat).

Az embargó hatására minden bizonnyal nőnének a világpiaci árak is, ami azt jelentené, hogy Oroszország a mostani 80 dolláros ár helyett akár hordónként 140-150 dollárért is tudná értékesíteni az olajat. Szintén az oroszok kezére játszik a türelmi idő, amely hat hónapot biztosítana számukra arra, hogy új potenciális vevőket találjanak.

Borítókép: illusztráció (Shutterstock)