Pusztító orosz offenzíva Donbászban - frissül

Cikkünk frissül!

Törökország aggódik a finn és svéd NATO-csatlakozás miatt

Több NATO-tagállam külügyminisztere országa egyértelmű támogatásáról biztosította szombat este Finnországot és Svédországot abban, hogy csatlakozzanak a katonai szövetséghez, a török diplomácia vezetője viszont aggályainak adott hangot a miniszterek berlini tanácskozása előtt.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt vetette fel: a NATO-tagállamoknak meg kell vitatnia azt az ügyet, hogy a NATO-csatlakozást fontolgató Finnország és Svédország "elfogadhatatlan és felháborító" módon támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát. "Ezek terrorista szervezetek, amelyek napi szinten támadják csapatainkat" - mondta a török miniszter, hozzátéve, hogy a törökök nagy többsége ellenzi a két skandináv ország NATO-tagságát, és azt várják az ankarai kormánytól, hogy ezt akadályozza meg.

Putyin: hiba lenne és ártana a finn-orosz kapcsolatoknak Finnország NATO-tagsága

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Sauli Niinistö finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna - közölte a Kreml.

A moszkvai közleményben az is szerepel, hogy Putyin kiemelte: 

Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát.

A finn elnöki hivatal közleménye szerint Niinistö arról beszélt Putyinnak, hogy alapvetően átalakította Finnország biztonsági helyzetét az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve Moszkvának azok a törekvései, hogy megakadályozza újabb országok NATO-csatlakozását. Az államfő hangsúlyozta: Finnország korrekt és professzionális módon kívánja alakítani kapcsolatait Oroszországgal.
A telefonbeszélgetést a finn elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy magyarázatot adjon arra, miért készül Finnország a NATO-hoz csatlakozni - közölte a finn elnöki hivatal.
Sauli Niinistö és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz, és reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
Szombaton pedig a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is bejelentette egy rendkívüli tanácskozást követően, hogy támogatja az ország NATO-csatlakozását.
Helsinkiben akár már vasárnap bejelenthetik, hogy beadják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez, Svédország pedig várhatóan rövid időn belül követi majd a finnek példáját.

Medvegyev válaszolt a G7 országok fenyegetésére

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök reagált a G7-országok külügyminisztereinek mai nyilatkozatára, miszerint sosem fogják elismerni a Moszkva által erővel megváltoztatni akart ukrán határokat.

Medvegyev kijelentette:

Fogalmazzunk finoman: országunkat nem érdekli, hogy a G7-ek nem ismerik el az új határokat, az ott élő emberek valódi akarata a fontos. Ne feledkezzetek meg a koszovói precedensről, nyugati barátaim

- írta Telegram-csatornáján.

Pusztító csapást mértek az oroszok az ukrán hadseregre

Megakadályozták az ukrán csapatok azon kísérletét, hogy egy pontonhíd segítségével átkeljenek a Szeverszkij-Donyec folyón, jelentette be Oroszország védelmi minisztériuma.

"A ponton-hidat a tüzérség teljesen megsemmisítette és elsüllyesztette. Az ellenséges [ukrán] páncélozott járműveket, amelyeknek a csata során sikerült átkelniük a pontonokon, az orosz tüzérség és a gyalogsági harcjárművek tüze legénységgel együtt megsemmisítette. Az Ukrán Fegyveres Erők páncélozott járműveinek egy részét az orosz katonák lefoglalták" - áll a minisztérium közleményében.

Szombaton korábban az ukrán erők is arról számoltak be, hogy egy egész orosz zászlóaljat semlegesítettek, amikor megpróbáltak átkelni a Szeverszkij-Donyec folyón.

Meddig fog tartani a háború?

Az orosz-ukrán háború nyolcvanadik napján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy nehéz megjósolni, meddig fog tartani a háború.

Az ukrán elnök hasonlóan nyilatkozott, Zelenszkij szerint „ma senki sem tudja megjósolni, meddig fog tartani ez a háború".

Zelenszkij kijelentése után nem sokkal azonban az ukrán katonai hírszerzés vezetője arról beszélt, hogy 

az év végére véget érhet a háború.

Grúzia nem ismeri el a dél-oszétiai népszavazást

Dél-Oszétiában az Oroszországhoz való csatlakozásról tartanak népszavazást júliusban. A grúz kormánypárt vezetője szombaton kijelentette, hogy

Tbiliszi nem fogja elismerni a dél-oszét hatóságokat, sem a választásokat, sem a népszvazást

- írja lenta.ru hírportál.

Dél-Oszétia népszavazást tart az Oroszországhoz csatlakozásról

Dél-Oszétia július 17-én népszavazást tart a Georgiától (Grúziától) való elszakadásról és az Oroszországhoz csatlakozásról, miután a szakadár régió legfelsőbb bírósága jóváhagyta Anatolij Bibilov ügyvezető elnök erre vonatkozó rendeletét - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

"Sorsdöntő lépést tettünk, hazatérünk, vissza Oroszországhoz" - jelentette ki Bibilov a döntésre reagálva.
A Grúziától a 90-es évek elején elszakadt, 50 ezer lakosú, 3900 négyzetkilométer területű Dél-Oszétiát csak egy maroknyi ország ismeri el külön államként.
A területen nemrég megtartott elnökválasztást Alan Gaglojev 41 éves ellenzéki vezető nyerte meg, de ő is az Oroszországhoz csatlakozást szorgalmazza. Gaglojev egy interjújában "a déloszét nép évszázadok óta dédelgetett álmáról" beszélt, arról, hogy egyszer egyesülhetnek az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiával. Mint mondta, ennek feltétele az, hogy Oroszország hajlandó legyen felvenni Dél-Oszétiát.
Grúzia 2008. augusztus 8-ra virradóra kísérletet tett arra, hogy fegyverrel visszahódítsa Dél-Oszétiát, de ezt Oroszország katonai erővel megakadályozta. Dél-Oszétia az ötnapos háborút követően Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét.
Abházia nem tervez csatlakozni Oroszországhoz, de stratégiai partnerének, szoros szövetségesének tekinti.

Dél-Oszétia de facto állam a Kaukázusban, amely 1991-ben szakadt el Grúziától.

Putyin külügyminisztere rablásnak nevezte az Oroszország elleni szankciókat

A nyugati országok az oroszellenes intézkedések között "igazi rablást" is gyakorolnak, jelentette ki szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki meglepődésének adott hangot az "abszolút barlangszerű, russzofób kitöréssel kapcsolatban, amely az összes úgynevezett civilizált országban történt".

A politikai korrektséget, tisztességet, szabályokat és ezekkel együtt a jogi normákat egyszerűen elvetik, el akarják törölni az orosz kultúrát, megengedett minden országunk elleni ellenséges fellépés, beleértve a nyílt rablást is

– fogalmazott Lavrov.

A miniszter úgy véli, hogy a nyugati országok az ilyen „ragadozó akciókkal" aláásták hírnevüket.

A G7 országok üzentek Moszkvának

A G7-országok soha nem fogják elismerni az Oroszország által ukrajnai háborúja révén, erővel megváltoztatni akart határokat - jelentette ki az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport a háromnapos németországi találkozóját lezáró, szombati nyilatkozatában.

A külügyminiszterek, akik az észak-németországi Wangelsben tanácskoztak, leszögezték, hogy

folytatják Ukrajna megsegítését fegyverekkel és más hadi eszközökkel "mindaddig, amíg szükséges".

"Továbbra is elkötelezetten támogatjuk Ukrajna - és annak részeként a Krím - szuverenitását és területi egységét" - hangsúlyozták.

A miniszterek megismételték Moszkvának szóló követelésüket, miszerint "vessen véget a háborúnak, amelyet Ukrajna nem provokált ki, valamint annak a szörnyű szenvedésnek és emberéletben eső kárnak, amelyet előidéz". Ismét felszólították Fehéroroszországot, hogy "ne könnyítse meg Oroszországnak az ukrajnai intervenciót, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit".

Megdöbbentő légifelvételek a lerombolt Azovstal Acélgyárról

A felvételeket, amelyeken látszik, milyen pusztítás történt az Azovstalban Twitteren tették közzé.

 Mások pedig a gyárból töltöttek fel felvételeket:

A német kancellár szerint nem változott meg Putyin hozzáállása

Olaf Scholz német kancellár nem észlel semmilyen változást Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállásában az Ukrajna ellen indított háborúhoz, amely szerinte "esztelen" és "az egész világnak árt". Erről Scholz egy szombaton megjelent interjúban beszélt, miután pénteken több mint egy órán át telefonon tárgyalt Putyinnal.

Scholz szerint egyértelmű, hogy Oroszország az elmúlt 11 hétben nem érte el semmilyen deklarált célját, amelyek egyike volt, hogy Ukrajnából az Oroszország és a terjeszkedő NATO közötti ütközőövezetet csináljon. Sőt, szerinte éppen ellenkezőleg: a háború új életet lehelt a nyugati védelmi szövetségbe, ami tovább erősödik, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz.

A német kancellár az interjúban fogadkozott, hogy

Németország nem áll le Oroszország büntetésével a háború miatt a szankciók révén, és hogy a berlini kormány továbbra is támogatni fogja az Ukrajnának történő fegyverszállításokat.

A kancellár szerint Putyinnak fel kellene ismernie, hogy ebből a helyzetből csak úgy kerülhet ki Oroszország, ha megállapodik Ukrajnával, viszont a béke feltételeit nem diktálhatja - tette hozzá.

India betiltja a búzaexportot az ukrán háború miatt

India bejelentette a búzaexport azonnali betiltását, az ukrajnai háború és a világpiaci árak megugrása miatt, élelmiszerbiztonsági kockázatra hivatkozva.

Az indiai külkereskedelmi igazgatóság pénteki közleménye szerint a búza világpiaci árának megugrása veszélyezteti India és a környező országok élelmezésbiztonságát.

A háború kitörésekor még az volt India célja, hogy a kieső ukrán és orosz gabonát pótolja a világpiacon, és új piacokat találjon saját búzájának Európában, Afrikában és Ázsiában, most azonban irányt váltott a világ egyik legnagyobb búzatermelő országa.

Szakértők szerint egyrészt az infláció áll a háttérben, másrészt a hirtelen jött kánikula, ami miatt attól tartanak, hogy alacsony terméshozamot érhetnek csak el, így saját ellátásukat helyezték előtérbe.

Az orosz erők kivonulnak Harkovból a polgármester szerint

Ihor Terekhov, Harkov polgármestere a BBC-nek azt mondta, hogy az oroszok kivonultak Harkov város területéről az orosz határ irányába. Úgy nyilatkozott, hogy az orosz csapatoknak csak egyszer sikerült bejutniuk az északkelet-ukrajnai városba.

Az oroszok folyamatosan ágyúzták Harkovot, mert nagyon közel tartózkodtak a városhoz. A harkovi területvédelem és az ukrán fegyveres erők erőfeszítéseinek köszönhetően azonban az oroszok most messzebb vonultak a várostól"

- fogalmazott a polgármester hozzátéve, hogy

„Most nyugalom van Harkovban, és az emberek fokozatosan visszatérnek a városba. Víz-, gáz- és áramellátást biztosítunk minden polgárnak. Sajnos azonban sok lakóépület megsemmisült vagy megrongálódott, így komoly újjáépítésbe kell kezdeni."

272 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 272 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 118 ember töltötte a létesítményben - tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve

- írták.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

Ezzel az eszközzel szinte hangtalanul mozoghatnak az ukrán védők

Elektromos motorokkal szinte hangtalanul tudnak mozogni és felderíteni az ukrán védők, erről töltöttek fel videót kanadai önkéntes katonák.

Harckocsit és más felszereléseket hagytak maguk után az oroszok

Egy harckocsit és különböző felszereléseket hagytak maguk után orosz csapatok Ukrajnában. Egy videón látható, hogy ahogy ukrán katonák rátalálnak az elhagyott tankra.

Hihetetlenül alacsonyan repülnek vadászrepülők a krími tengerparton

Alig néhány méterre a föld felett húznak el a vadászgépek Krím tengerpartjánál.

Finnország nem kap több áramot Oroszországból

A finn nemzeti hálózatot üzemeltető Fingrid megerősítette a Sky Newsnak, amit már bejelentettek korábban: Oroszországból nem érkezik több áram az országba.

Reima Paivinen, a Fingrid egyik vezető alelnöke elmondta, hogy "bíznak abban, hogy nem lesznek nagyobb problémák", és várhatóan Svédországból elegendő energiát fognak biztosítani.

Az Oroszországból származó villamosenergia Finnország teljes fogyasztásának mintegy 10%-át teszi ki.

Finnország a héten megerősítette, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz.

Az ORFK pénteki adatai a menekültekről

Magyarország területére 2022. május 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5928 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6546 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 502 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. május 13-án 280 ember, köztük 66 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A luhanszki Popaszna az orosz bombázás után

Donyecki településeket bombáztak az oroszok

Több települést bombáztak tegnap az oroszok a donyecki régióban,

AVDIJKÁBAN EGY EMBER MEGHALT, TIZENKETTEN MEGSEBESÜLTEK,

emellett további három települést bombáztak az oroszok - írta a régió kormányzója.

73 tankot veszíthetett Oroszország a folyami csatában

Az ukrán hadsereg állítása szerint legalább 73 orosz harckocsit és más felszerelést semmisített meg a Donbász régióban egy folyó körül vívott harc során - írta a Sky News.

Az ukrán erők által közzétett felvételeken több kiégett katonai jármű és egy híd részben víz alá került részei látszanak a Bilohorivkában a Sziverszkij Donyec folyóért vívott harc után.

Robbanások a belgorodi régióban

Ukrajna egymillió ember felfegyverzésére készül

Ukrajna védelmi minisztere azt mondta, hogy reményei szerint

EGYMILLIÓ HARCOST FOGNAK FELFEGYVEREZNI, MIKÖZBEN AZ ORSZÁG A HÁBORÚ ÚJ, HOSSZÚ SZAKASZÁRA KÉSZÜL.

Oleksiy Reznikov Facebook-bejegyzésében megjegyezte, Ukrajnának, hogy megnyerje a háborút, alaposan meg kell terveznie az erőforrásait, és nem követhetnek el hibákat.

Azt írta,

OROSZORSZÁG MÁR STRATÉGIAI VERESÉGET SZENVEDETT.

Úgy véli, a külföldi fegyverek érkezése és az ukránok ösztönzése tovább billenti az egyensúlyt Oroszországgal szemben, de előtte Ukrajnára még rendkívül nehéz hetek várnak.