szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Jogszabállyal igyekszik az Európai Bizottság úrrá lenni az európai ipart bénító chiphiányon, konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg jövő évtől a jogállamisági jelentésben – többek között erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetét elemző éves beszédében. Az elnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel, mondandójának az “Uniónk lelkének erősítése” címet adta.

Valamennyien büszkék lehetünk a válságból való kilábalást célzó Next GenerationEU nevű programra, amelyet a tagállamok és a Parlament együtt valósított meg – erről is beszélt Ursula Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén. Hosszasan szólt a fiatalokhoz is, bejelentette, hogy a következő év az ifjúság európai éve lesz.

Mert a fiataljaink értelmet adnak az empátia és a szolidaritás fogalmának. Hisznek abban, hogy felelősséggel tartozunk a bolygónkért. És jóllehet aggódnak a jövő miatt, eltökéltek aziránt, hogy jobbá tegyék

– mondta az elnök. Beszámolt arról is, hogy a világjárvánnyal szembeni küzdelemben az EU 700 millió dózist oltást küldött saját lakosainak, ugyanennyit a világ más országaiba. Az EU-ban a felnőtt lakosság több mint 70 százaléka már beoltott, de a globális oltást is fel kell gyorsítani, ezért jövőre 200 millió adag vakcinát szállít az EU határain kívülre.

Ursula von der Leyen szerint az európai gazdaság erejét bizonyítja, hogy a legutóbbi világgazdasági válság után nyolc év kellett, hogy az uniós GDP elérje a válság előtti szintet, most azonban még ebben az évben 19 uniós tagállam teljesíti ezt, ezzel az EU megelőzi Kínát és az USA-t is.

A gazdasági kérdések kapcsán Von der Leyen bejelentette, hogy új európai chipjogszabályt fog az Európai Bizottság előterjeszteni, csökkentve az ázsiai félvezetőktől való függést.

A célunk, hogy közösen a legkorszerűbb európai chip-ökoszisztémát hozzuk létre, beleértve a gyártást is. Így biztosíthatjuk az ellátásunk biztonságát, és új piacokat alakíthatunk ki az úttörő európai technológia számára

– mondta az elnök. A klímavédelemről szólva hangsúlyozta, hogy hiába tesz nagyon sokat az Európai Unió a klímacélok elérése érdekben, ha ehhez nem társulnak világszintű erőfeszítések. A glasgow-i COP26-találkozó ebből a szempontból az igazság pillanata lesz, mert másoktól már nem csak ígéretekre, hanem konkrét cselekvésre van szükség – mondta.

Ursula von der Leyen leszögezte, hogy az EU továbbra is kiáll az afgán nép mellett, különösen a nők, gyerekek, újságírók, ügyészek, emberi jogi aktivisták, illetve a női bírók mellett, akik most azok elől bujdokolnak, akiket bebörtönöztek.

Az előbbivel összefüggésben az elnök az EU biztonságának fontosságát is kiemelte, és nagyobb védelmi önállóságra tett javaslatot. Bejelentette, hogy a következő év első felében, a francia elnökség alatt európai védelmi csúcsot hívnak majd össze. Von der Leyen szerint az EU-nak biztosítania kell a szomszédságunkban és a különböző régiókban a stabilitást, alkalmazkodni kell a gyorsan változó veszélyekhez, és előrevetítette, hogy lesznek olyan helyek, ahol a NATO és az USA nélkül kell fellépnie az EU-nak, ahol össze kell kapcsolni a katonai jelenlétet a diplomáciai erőfeszítésekkel. Végül meg kell erősíteni a kíberbiztonságot, ezen a téren vezető szerepet kell betöltenie az EU-nak.

európai parlament

Egyfajta hibrid támadásnak nevezte azt, ami EU Fehéroroszországgal közös határán történik, ahol a belarusz vezetés migránsokat segít át a határon.

Amíg azonban nem találjuk meg együtt a közös megoldást arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljük a migrációt, ellenfeleink továbbra is ki fogják ezt használni

– utalt Von der Leyen arra, hogy a Bizottság már egy éve beterjesztette az új menekültügyi és migrációs paktumot, azonban “az előrelépés fájdalmasan lassú”.

Az európaiak nagy része egyetért abban, hogy az illegális migrációt meg kell szüntetni, de abban is, hogy akik menekülnek, azokat segíteni kell, fejtegette az elnök, majd hozzátette, hogy

a migrációt nem szabad arra használni, hogy megosszuk az európaiakat.

Ursula von der Leyen kitért arra is, hogy a közös, erős értékek hozták össze a vezetőket a második világháború után, illetve a vasfüggöny lebontását követően.

Ezen értékek a lelkünk részét képezik; általuk vagyunk azok, akik vagyunk. Ezeket az értékeket immár európai szerződéseink is rögzítik. És mindannyian elköteleztük magunkat ezek tiszteletben tartása mellett, amikor szabad és szuverén államokként csatlakoztunk ehhez az Unióhoz. Eltökélt szándékunk, hogy megvédjük ezeket az értékeket. És ez az eltökéltség sosem fog lankadni

– ígérte Von der Leyen, de nem tagadta azt sem, hogy egyes tagállamokban mégis aggasztó fejlemények vannak ezen a téren. Az elnök szerint ezeknek a vitáknak a rendezésére a párbeszéd a kiindulópont, de egyidejűleg határozott fellépésre is szükség van. Bejelentette azt is, hogy 2022-től kezdődően pedig a jogállamiságról szóló jelentések konkrét ajánlásokat is tartalmaznak a tagállamok számára.

Hangsúlyozta, hogy fel kell lépni annak érdekében, hogy minden eurócent a megfelelő helyre jusson, ezért kell alkalmazni a jogállamisági mechanizmust, ha szükséges.

A korrupció többet jelent az adófizetők megkárosításánál. A korrupció elriasztja a befektetőket is. A korrupció révén a nagypénzűek nagy előnyöket vásárolhatnak a hatalomban lévőktől, ami a demokratikus szabályok kiüresedését eredményezi

– mondta az elnök. Végül kiállt a média szabadsága mellett, mert újságírókat támadnak meg, megvernek, meggyilkolnak azért, mert végzik a munkájukat, “meg kell állítanunk azokat, akik a média szabadságát fenyegetik”.

Beszéde végén mindenki számára követendő példaként állította az ülésteremben – meglepetésre – jelen lévő olasz kerekesszékes vívó olimpiai bajnokot, Bebe Viót, aki 190 nappal azután, hogy elhagyta a kórházat, megnyerte az olimpiát. Bebe Vio óriási tapsot kapott.

Vegyünk példát Bebéről, és mindazokról a fiatalokról, akik megváltoztatják a lehetségesről alkotott felfogásunkat, akik megmutatják nekünk, hogy azzá válhatunk, akik lenni akarunk. És hogy bármit elérhetünk, amiben hiszünk. Ez Európa lelke. Ez Európa jövője. Tegyük együtt erősebbé Európát! Éljen Európa!

A folytatás azonban már nem volt ennyire fennkölt. A liberálisok szónoka, Dacian Ciolos például türelmetlenségének adott hangot, mert szerint az EU-ban illiberális fészkek vannak, amelyeket nem szabad finanszírozni. Emlékeztette Von der Leyent, hogy még mindig nem alkalmazza a Bizottság a jogállamisági mechanizmust, de ezért a bíróság előtt számonkérhető az elnök.

A populista Identitás és Demokrácia frakció részéről Jörg Meuthen azt mondta, hogy szocialista világmegmentési tervet készítenek Brüsszelben, úgy viselkednek, mintha a Covid tönkretette volna az EU-t. Szerinte a vezetők még nagyobb hatalomra törekednek, miközben újabb adókat akarnak. Az európaiakat pedig azt szeretnék, hogy hagyják őket békén, és ne vegyék el a pénzüket – mondta a képviselő.

Felszólalt Deutsch Tamás fideszes képviselő is, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel erőből akarja rendezni a vitákat. Szóvá tette, hogy a közép-európaiakat gyarmattartó felsőbbrendűséggel nézik le, de “nem panaszkodunk, nem nyafogunk”.

Nekünk túl fontos dolog az EU egysége, mintsem hagyjuk, hogy azt módszeresen szétverjék

– jelentette ki Deutsch Tamás.