Szinte biztosra veszik a magyarországi cégvezetők, hogy 2030-ra 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár – derült ki a PwC friss vezérigazgató-felméréséből. A Portfoliónak elküldött adatok alapján a hazai cégvezetők 89 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel 70 évre emelkedik az évtized végére, de csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a születéskor várható élettartam eléri a 80 évet 2035-re.

Nemcsak a magyar cégvezetők, hanem a kutatók is hasonlóan látják a nyugdíjkorhatár kérdését – emlékeztet a lap. Az OECD egyik elemzése szerint a gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából pozitívum, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár, ugyanakkor szerintük később a korhatárnak lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével. Az OECD azt is javasolta, hogy a jövőben szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék.

Közben a magyarok várható élettartama nemzetközi összehasonlításban alacsony. A nők idehaza mostanában például pontosan ugyanolyan hosszú földi pályafutással számolhatnak, mind Dél-Amerikában a brazilok. Ugyanakkor valamivel rövidebbre, mint északabbra a mexikóiak. A hazai férfiak a nyugat-európaiak helyett megint csak inkább a fenti államokbeli „kollégákkal” tartják a lépést. A braziloknál éppenséggel valamivel jobban állnak, a mexikóiakat viszont még nem sikerült behozniuk.

Aki sokáig szeretne élni, nem itthon van ehhez a legjobb helyen

Fordulatot hozott a rendszerváltás a magyarok élettartam-kilátásaiban: 1990-ben a hazai fiúcsecsemők például átlagosan 65,2 éves földi pályafutásra számíthattak, tavalyelőtt viszont már 72,5 évesre. Ez a látványos emelkedés korábban sem volt egyébként teljesen ismeretlen idehaza. A Bethlen-korszak (1921-1931) egyetlen évtizede alatt 42 évről történetesen 50 évre növekedett a prognosztizált átlagos élethossz.

Az EU 28 tagállama (az Egyesült Királyságot még beleszámolva) között a magyar nők hátulról a harmadik pozíciót foglalják el, minthogy csak a bolgár és a román hölgyeket előzik meg. A brüsszeli mezőnyön belül az ellenkező nemnél sokkal rövidebb ideig élő hazai férfiak ugyanakkor hátulról az ötödik helyen állnak, a bolgárokon és a románokon kívül jobbak az élettartam-kilátásaik a lettekénél és a litvánokénál is.

Az egykor szocialistának nevezett országok többségénél Magyarország az ezredforduló óta ugyanakkor némileg jobban teljesít: 2000 és 2017 között 4,1 évvel javultak összességében a fiú- és lánycsecsemők élettartam-kilátásai, míg Bulgáriában 3,2, Litvániában 3,7, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában pedig kereken 4-4 évvel. Magyarországnál nagyobb iramot csak Észtország (7,3) és Szlovénia (5) tudott diktálni, míg Románia velünk azonos teljesítményt nyújtott.

Jöhet a brutális nyugdíjkorhatár-emelés?

Az Eurostat frissen közzéadott jelentése szerint 2100-ra már csupán 7,9 milliónyi magyar ember fog élni Magyarországon. És ha drámai népességfogyás még nem lenne elegendő, akkor azzal is számolni kell, hogy az akkori társadalom brutálisan el is lesz öregedve, legalábbis a maihoz képest mindenképpen - írja penzcetrum.hu.