nacionalizmus;Donald Trump;Brexit;

2019-09-30 09:25:23

Ki itt az első?

Ha volna a történelemnek egyensúlyérzéke, akkor optimistán akár a demokrácia önvédelmi önkorrekcióját láthatnánk abban, hogy a brit legfelsőbb bíróság törvénytelennek mondta ki Boris Johnson kormányfő akcióját, amivel az  alsóházat akarta megkerülni a kemény-Brexit végrehajtásában. Az Európai Parlament morgását hallhatnánk abban, hogy bizottsága elkaszálta Trócsányi László biztosi jelölését. És az amerikai képviselőház demokratáinak ellenállását abban, hogy megindítják a Trump elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást. 

A legnagyobb esélyt a brit demokráciának adjuk, ott a legnyíltabb a felháborodás. Trócsányi ellen az EP a biztos-jelölt hazugsága miatt lázad, de a valódi ok politikai: aktív részese volt a magyar demokrácia lebontásának. Trumpot az ukrán telefonbeszélgetés miatt cincálják, a valódi ok: alkalmatlansága az elnöki posztra. (A republikánus tábor ébredezik: ők a republikánus párt, nem pedig Trump szavazói.) Trócsányi helyett jön majd a magyar kormányfő B-, C- és D-terve, s félő, hogy Brüsszel továbbra sem mer valóságosan szembeszállni a fertőző magyar illiberalizmussal, s kevés esélye van annak, hogy Trump nem tölti ki az elnöki ciklusát. A brit alsóház stabilan ül, Orbán fülét megint megcsipkedték, Trump elnöki újrázása mind kétségesebb. Pirruszi győzelmek. Az amerikai elnök szavazótáborának kemény magja megingathatatlan: az elnöknek nem kell a szabályok szerint játszania, hiszen már annyi jót tett az országért. America first! 

De: Amerika az első, vagy csak Amerika, esetleg csak Trump? Akinek legutóbbi jótette a múlt héten, az ENSZ-ben elmondott beszéde volt. „A jövő a hazafiaké, nem a globalistáké. A bölcs vezetők népük és országuk jövőjét helyezik az első helyre” – mondta, amire bólogathat a nacionalizmus. Miközben azonban ezt harsogta, nekiment Kínának, Iránnak, Venezuelának, amelyek kormányai sem tesznek mást, mint a China-Venezuela-Iran first jelszavát követik. Great Britain first – mondja birodalmi álmokat kergetve Boris Johnson, s Trump különleges megállapodást ígér az Uniót elhagyó Egyesült Királyságnak, pedig Johnsonnal együtt tudhatja, az EU-t nem fogja helyettesíteni Amerika (the first), s a sziget jobban meg fogja szenvedni a válást, mint a kontinens.

A hazafiak (valójában: nacionalisták) kontra globalisták ellentét nemcsak azért hazugság, mert olyan képtelen kijelentéseket generál, mint Jair Bolsonaro brazil elnöké az ENSZ-ben – a lángoló „Amazonas vidékét nem lehet a világörökség részének nevezni, az ugyanis Brazília területe” -, hanem mert az önmagukat első helyre tévő nemzetek gyorsan szembekerülnek egymással, aminek háború a vége. A multilateralizmust nem véletlenül „fedezte fel” a világ, a kétoldalú szerződések bizonyosan képtelenek tartós békét teremteni.

Az utóbbi évtizedben az autoriter nacionalizmus – a XX. század - futott végig a Földön, a XXI. századon. Ha a történelemnek volna egyensúlyérzéke, akkor most a demokrácia önkorrekciójának jeleit látnánk. Ilyen egyensúlyérzék nincs, igaza lehet António Guterres ENSZ főtitkárnak: a Föld végzetesen megosztottá válik.