Magának adta a legtöbb támogatást a PM

Idén 28 milliárdnyi vállalati támogatást osztott szét a Pénzügyminisztérium, a legtöbb pénzt a saját projektcége kapta.

Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.

A sajátos céges támogatásoknak ezzel nincs vége: a második legnagyobb összeget – 5 milliárd forintot – a Kecskemét Fejlődéséért (kockázati) Alap (KFA) kapta. A KFA egy városi kockázati tőkebefektetési alap, amelynek célja az amúgy befektetésekkel és adóbevételekkel bőven kitömőt régió startup rendszerének támogatása. Az első 15 milliárd forintot a Modern Városok program keretében kapta a városi vagyonkezelő, amit idén és tavaly még 5-5 milliárdos tőkejuttatás követett.

A valódi céges – általában néhány százmillió forintos – támogatások között egyértelmű mintázatot nem sikerült felfedezni: jutott pénz mezőgazdasági, ipari cégnek, autóipari beszállítónak, illetve csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak is. A támogatotti listára felkerültek magyar és külföldi tulajdonú cégek egyaránt. A piaci tevékenységet végző vállalkozások közül a legnagyobb támogatást, közel 2,5 milliárd forintot a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt.- kapta – a PM által közreadott adatok szerint „feldolgozóipari komplexum felújításra”. A cég tulajdonosa Horváth László, aki a HVG szerint a miniszter régi karcagi ismerőse. Horváth többek között azzal szerzett nevet magának, hogy az első Orbán-kormány idején, 1998-ban a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja lett, és fenntartotta Karcagon a Kazah Köztársaság Konzulátusát, de pont jókor szállt be az online-pénztárgép bizniszbe is, ő alapította az LA Pénztárgép Kft.-t. A támogatást most elnyerő TM Zrt. az elmúlt hetekben jelentette be egy tejfeldolgozó üzem alapkövének letételét, és ehhez a 900 millió forintos beruházáshoz csaknem 445 milliós nagyvállalati támogatás kapcsolódik.

Több mint 2 milliárd forint támogatást kapott az ócsai MPF-FÉG Kft. „automatizált festő és ponthegesztő üzemegység létrehozásának támogatása a versenyképesség növelése és új piacok megnyitása céljából”. A cég Felcsúti Zsolt milliárdos érdekeltségébe tartozó MPF-csoportjához tartozik, a milliárdos vagyonát a az idén a Top 100-as kiadvány 160 milliárd forintra becsülte, ezzel a hetedik leggazdagabb volt a magyar milliárdosok listáján. A cég az egykori FÉG fegyvergyár jogutódja, amely ma már kizárólag konvektorgyártásban utazik, és a cég önmeghatározása szerint Kelet-Közép Európa egyik legnagyobb fűtőkészülék gyára, számos területen piacvezető.

A milliárdos támogatási listára még két csomagolóüzem került fel: a kevésbé közismert a Neopac Kft., amely kerek egymilliárdot kapott a PM támogatási listája alapján „ tubusgyártó sor kapacitásbővítésének támogatására”. A cég a svájci Hoffmann Neopac AG tulajdonában áll a hírek szerint az idén 1,5 milliárd forintos beruházással bővítették kapacitásukat, a cég teljes termelése exportra kerülő és főleg fogászati és a kozmetikai termékek csomagolóanyagait állítja elő. Egymilliárdos támogatást kapott csomagolóüzemére a Hell Energy Kft. is. A szikszó cég termékei ma már közismertek, az elmúlt években több milliárd forintot ruháztak be, amihez vaskosan hozzájárultak az adófizetők is. A PM egymilliárdos támogatása ugyanis aprópénz amellett a hét milliárd forint mellett amit külügyminisztériumtól nyertek el még 2016-ban. Akkor egy 29 milliárd forintos beruházásba kezdett a cég, ez a program zárult le az idén. A Hell Energy Kft. – amely csak a HELL-cégcsoport egyik tagja – tavaly 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,3 milliárdos adózott eredményt ért el az előző évi 2,3 milliárd forint után.

A PM támogatási listáján a futottak még – egy milliárd forint alatti támogatási – kategóriában találunk mezőgazdasági és kohászati cégeket is, a legpikánsabb azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 400 millió forintos támogatása, amit a közép-magyarországi mentorprogramjára kapott. A BÉT önmagában egy profitorientált cég, amelynek száz százalékos tulajdonosa az a Magyar Nemzeti Bank, amely az elmúlt években több mint száz milliárd forintos nyereséget halmozott fel, ám ennek csak kisebb részét fizette be a költségvetésbe, nagyobb része a jegybanki alapítványokba, vagy a tartalékba került.