Minden várakozást felülmúlt a magyar GDP-növekedés

A KSH első becslése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévi 4,9, illetve 5,2 százalék után.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte, hogy 14 éves rekordnak számít a tavalyi 4,9 százalékos negyedik negyedéves gazdasági növekedés,

Varga Mihály pénzügyminiszter a friss adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek az építőipar, a termelő szektorok és a szolgáltatások területén megvalósultak, a béremelésekkel, a munkahelyteremtéssel és a lakossági fogyasztás erősödésével együtt 2018-ban jelentősen fokozták a gazdaság lendületét.

A felhasználási oldalról az látszik, hogy a béremelések jelentős része a fogyasztásban csapódik le, a lakossági fogyasztás megszokott ütemben nő – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy eközben a megtakarítások állománya is emelkedik, a háztartások megtakarításai 5000 milliárd forint felettiek.

Varga Mihály leszögezte, a magyar gazdaság jelenlegi bővülése nem külső hitelekből táplálkozik, mint a 2000-es évek első évtizedében, hanem kiegyensúlyozott makrogazdasági keretek között jött létre, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken.

A Takarékbank szerint a hazai GDP növekedése régiós összehasonlításban is éllovasnak számít, a szlovák GDP-bővülés messze alulmúlva a várakozásokat 3,6 százalékra lassult az előző negyedévi 4,6 százalékról, a román pedig 4,1 százalék volt. A kifejezetten impozáns növekedés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a foglalkoztatás mérsékelt emelkedése mellett a termelékenység érdemben javult.

A termelési oldalon az ipari termelés élénkülése ellensúlyozta az építőipar kapacitáskorlátok és magasabb bázis miatti lassulását, míg a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások húzták a növekedést. A felhasználási oldalon a dinamikus bérkiáramlás továbbra is támogatta a fogyasztás élénkülését, míg folytatódott a beruházási boom. A külkereskedelmi többlet kisebb mértékben csökkent, így kevésbé rontotta a bővülést.

Noha kissé lassulhat, de továbbra is erőteljes marad a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho csökkentése, a minimálbér-emelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogatnak, így a fogyasztás emelkedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek. A Takarékbank kiemeli, hogy ezt már idén is kismértékben segíthetik a bejelentett családtámogatások.

Ugyanakkor az év elején a nemzetközi gazdasági kilátások romlottak, ez pedig a magyar exportot érintheti negatívan. 2018 második felében a német gazdaság jelentősen lassult, ezt a fokozott magyarországi belső piaci kereslet még ellensúlyozta, az viszont még kérdés, hogy a nemzetközi lassulást idén is képes lesz-e kompenzálni – tette hozzá a szakértő.

Magyarország a leggyorsabban felzárkózó országok közé tartozik

Az Eurostat által közölt szezonálisan és munkanaphatással megtisztított negyedik negyedéves adatok alapján az eddig jelentést közlő uniós tagállamok között a hazai GDP-növekedés mind negyedéves, mind éves alapon a második helyen állt, így a leggyorsabban felzárkózó országok közé tartozik: