Ha Gyárfás beismeri, hogy ő ölette meg Fenyőt, 12 évet kaphat

Fenyő gyilkosság
Budapest, 1998. február 11. A II. kerületi Margit utcában délután fél hat körül lelőtték Fenyő Jánost, a Vico Rt. elnök-vezérigazgatóját. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor
Vágólapra másolva!
Nem ismerek a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan ismeretlenesként indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtóra annyi bizonyíték lenne, mint Gyárfás Tamás ellen a Fenyő-ügyben – ezt mondta Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője a PestiSrácok-nak. A főügyész azt is elmondta, hogy a hatóság által tavaly decemberben lefoglalt Portik-felvételeken hallhatóak olyan mondatok, melyekből csak azt a következtetést lehet levonni: korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása, ezért Ibolya Tibor meggyőződése, hogy az úszószövetség volt elnöke részese a bűncselekménynek. 
Vágólapra másolva!

Hiába békültek ki nyilvánosan, hiába zárult le a Napkelte című reggeli televíziós műsort érintő vita, Fenyő János nem hagyott fel Gyárfás Tamás gazdasági tönkretételével, az úszószövetség korábbi elnöke pedig ezt felismerve legkésőbb 1997 szeptemberében eldöntötte, végleg megszabadul fő üzleti ellenfelétől, és megöleti a Vico-birodalom urát – derül ki a PestiSrácok.hu által megismert ügyészségi vádiratból.

Gyárfás Tamás (balra) ügyvédje mellett Fotó: Polyák Attila - Origo

Gyárfás Tamás ellen július végén emelt vádat a Fővárosi Főügyészség felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben.

Üzleti vitájuk a Magyar Rádió tulajdonában álló RTV újsággal kezdődött, amelynek kiadási jogával 1993. szeptember 30-ig a Gyárfás fémjelezte Nap TV rendelkezett, de 1993. március 31-én a két üzletember megállapodott, hogy a kiadási jogokat Fenyő cége, a Stáb TV Rt. fogja gyakorolni.

A vádirat szerint vita alakult ki az újság kiadói jogának átengedése kapcsán amiatt, hogy a megállapított díj tartalmazza-e az áfát, vagy sem, de Fenyő végül kifizette az adóval terhelt díjat. Miután Fenyő János átvette a lapot, Gyárfás közölte vele, hogy a Magyar Rádió a kiadói jogokra vonatkozó szerződést meg fogja hosszabbítani. Ezt a Magyar Rádió azonban nem tette meg,

és mivel Fenyő egy új lapot indított Színes RTV néven, még pert is indítottak a médiavállalkozó ellen – fejti ki a vádirat, amiben az is megtalálható, hogy Fenyő János ezek után úgy érezte, az úszószövetség volt elnöke többszörösen is becsapta őt, ezért a továbbiakban minden rendelkezésre álló eszközzel Gyárfás Tamás befeketítésére és a médiából való kiszorítására törekedett.

Fenyő János (középen) az újságíró bálon Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

Többek között ennek volt köszönhető, hogy a hozzá köthető Népszava rendszeresen negatív hangvételű cikkeket közölt Gyárfásról. A vád szerint Fenyő később a Stáb TV Rt. révén megszerezte a Gyárfás ékkövének számító Napkelte című reggeli televíziós műsor szerkesztésének jogát is, amit a volt úszóelnök egy 1996. október 11-i döntésnek köszönhetően a következő év januárjában szerzett vissza.

A vádirat megemlíti még, hogy a Nap TV és a Stáb TV Rt. ezeken kívül még több pert indított egymás ellen,

amiket az ügyvédek Fenyő halála előtt nem sokkal, peren kívüli egyezséggel tudtak lezárni. Emellett a Nap TV volt tulajdonosa 1996. március 20-án rágalmazás miatt magánvádas eljárást kezdeményezett Fenyő ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, de a kettejük közötti megállapodásnak köszönhetően Gyárfás ettől elállt. Fenyő szintén feljelentette ellenfelét az MTV elnökségénél, az egyik tárgyaláson pedig „kinyírással" fenyegette meg Gyárfás Tamást, majd "a Népszava tudósított arról, hogy

a Magyar Úszószövetség egy nem létező verseny fiktív eredményeivel nevezett be több sportolót az atlantai olimpiára". A botrány hatására Gyárfás 1996. szeptember 9-én lemondott,

ám néhány nappal később újra a szövetség elnökévé választották.

Gyárfás Tamás Fotó: Polyák Attila - Origo

A vád a PestiSrácok szerint azt is tartalmazza, hogy

Fenyő Gyárfás feltételezett gazdasági visszaéléseiről egy 120 oldalas dossziét állított össze, melyet több ember, Fenyő egykori pszichológusa szerint Kuncze Gábor akkori belügyminiszter mellett Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság akkori vetője is megkapott.

Illetve a Népszava egyik újságírójának felesége 1996 áprilisában bejelentést tett Gyárfás ellen az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánál, mely szerint a volt úszóelnök az egyik budapesti ingatlanán folyó építkezésen jogosulatlanul igényelt vissza áfát.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én ölték meg. A piros lámpánál állt a budapesti Margit körúton, amikor egy fegyveres a mögötte haladó autóból kiugrott, és egy hangtompítós géppisztolyból legalább 20-szor rálőtt. Fenyő azonnal meghalt.

Budapest, 1998. február 11. A II. kerületi Margit utcában délután fél hat körül lelőtték Fenyő Jánost, a Vico Rt. elnök-vezérigazgatóját. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

A főügyészség indítványában határozott idejű fegyházbüntetést kért Gyárfásra, ám abban az esetben, ha az exúszóelnök az előkészítő ülésen teljes körűen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor azt kérik a bíróságtól, hogy tizenkét év fegyházra ítéljék.

A PestiSrácok a vádirattal összefüggésben megkereste a Fővárosi Főügyészség vezetőjét, Ibolya Tibort is. A főügyész elmondta, nem ismer a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan ismeretlenesként indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtóra annyi bizonyíték lenne, mint Gyárfás Tamás ellen. Ibolya Tibor a legfontosabb bizonyítékok között említette azokat a Gyárfás Tamás és Portik Tamás között lezajlott, az Energol-vezér által a 2000-es években rögzített beszélgetéseket, melyeket 2018 végén foglalt le a rendőrség a Fenyő-ügyben.