Moszkva sajnálja, hogy a 2014 júliusában Ukrajnában lezuhant malajziai Boeing ügyében a politikai konjunktúra befolyása alá került holland bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit – hangoztatta csütörtökön kiadott közleményében az orosz külügyminisztérium.

A minisztérium kifogásolta, hogy a testület szelektíven kezelte az ügy anyagait, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen, titkosított személyazonosságú tanúk vallomásán, valamint egy érdekelt fél, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által rendelkezésre bocsátott, kétes eredetű, többször is hamisnak és ellentmondásosnak bizonyult információkon alapult.

A tárca nehezményezte, hogy nem vették figyelembe a védelem érvelését, miszerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az MH17-es járatot orosz eredetű Buk rakéta semmisítette meg. Figyelmen kívül hagyták az orosz védelmi minisztérium titkosítás alól feloldott dokumentumait is, amelyek értelmében Ukrajnának olyan rakétája volt, amelynek sorozatszáma megegyezett azzal, amelyet a helyszínen talált roncsokon azonosítottak.

Badhoevedorp, 2022. november 17.Hendrik Steenhuis, a bírói tanács elnöke (j4) beszél az Ukrajna fölött, az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta Donyeck megyében lelőtt maláj utasszállító repülőgép ügyének ítélethirdetésén a badhoevedorpi Schiphol Igazságügyi Komplexum tárgyalótermében 2022. november 17-én. Három orosz és egy ukrán embert vádolnak a Malaysia Airlines légitársaság gépének lelövésével kapcsolatban, amelynek következtében a fedélzeten tartózkodó 298 ember életét vesztette. Közülük 196 holland állampolgár volt.
Hendrik Steenhuis, a bírói tanács elnöke beszél az Ukrajna fölött, az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta Donyeck megyében lelőtt maláj utasszállító repülőgép ügyének ítélethirdetésén a badhoevedorpi Schiphol Igazságügyi Komplexum tárgyalótermében 2022. november 17-én.
 Fotó: MTI / AP

Az orosz kifogások közé tartozik, hogy a bíróság Moszkva szerint nem kívánta részletesen kivizsgálni, honnan indították a rakétát, és egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a kilövést ukrán katonák hajthatták végre Kijev által ellenőrzött területről.

Ukrajna maga is megtagadta, hogy rendelkezésre bocsássa a saját radarjainak az adatait és a földi repülés-ellenőrző szolgálatok beszélgetéseit rögzítő felvételeket, az aznap dolgozó ukrán irányítók pedig nyomtalanul eltűntek – mutatott rá a minisztérium. Emellett a tárca szerint tisztázhattak volna sok dolgot az incidens napján készült amerikai műholdfelvételek is, ám Washington elutasította a bíróknak ezt a kérését.

Az orosz közlemény azt is nehezményezi, hogy az eljárás során nem elemezték megfelelően Kijev felelősségét amiatt, hogy elmulasztotta lezárni a háborús övezet feletti légteret.

Vlagyimir Dzsabarov, a felsőház nemzetközi bizottságának első elnökhelyettese pedig azt mondta: a hágai bíróság ítélete előrelátható volt, és noha Oroszország számára jogilag semmis, orosz ügyvédek talán mégis meg fogják fellebbezni. 

Jevgenyij Buzsinszkij altábornagy, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi osztályának volt vezetője rámutatott, hogy a holland bíróság Oroszországot közvetlenül nem tette felelőssé a történtekért, ami által vége lett a nyolc éve tartó nemzetközi botránynak. Mint mondta, az ítélet nem kötelezi Moszkvát az elítéltek kiszolgáltatására.

Pavel Laptyev, az Emberi Jogok Európai Bíróságához delegált egykori első orosz biztos szerint Oroszország nem köteles tartania magát az ítélethez, mert „nincs erre vonatkozó nemzetközi jogszabály”. Az ügyvéd emlékeztetett: az MH17-es lezuhanása helyszínén talált rakétaroncson a sorszám a 7379-es számjegyekkel végződött, ami arra utal, hogy a fegyver Ukrajnáé volt.

A hágai bíróság csütörtökön in absentia életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt két orosz állampolgárt és egy Moszkva-barát ukrajnai szakadárt csaknem háromszáz ember halálának okozásáért az ügyben. A negyedik, orosz állampolgárságú vádlottat bizonyíték hiányában felmentették. A helyszíni orosz médiajelentések hangsúlyozták, hogy Oroszország közvetlen felelősségét a testület az elsőfokú ítéletében nem állapította meg.

Oroszország a történteknek a nyomozás és a holland bíróság által bizonyítottként elfogadott interpretációjával szemben mindvégig Ukrajnát vádolta a maláj gép lelövésével, azt állítva, hogy az utasszállítót megsemmisítő rakéta az ukrán hadseregnek a Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223. légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A Buk szovjet légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) adatai alapján állapították meg.