szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A miniszterelnök "nagyon fontosnak tartotta", hogy részt vegyen a ceremónián.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan török köztársaság elnök hivatali beiktatásán - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az újraválasztott török államfő beiktatási ceremóniájára délután az elnöki palotában kerül sor, majd Recep Tayyip Erdogan ünnepi vacsorán látja vendégül világ minden tájáról érkezett állami vezetőket - ismertette Havasi Bertalan, hozzátéve: a miniszterelnök nagyon fontosnak tartotta, hogy eleget tegyen Erdogan elnök személyes meghívásának, mert az ő választási győzelme Magyarország és Európa biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú fejlemény.

A törökországi elnökválasztás második fordulójában a voksok  53,5 százalékát Erdogan kapta, míg ellenfelére, Kemal Kilicdaroglura a választók 46,5 százaléka voksolt.

A 69 éves, egyre inkább autoriter eszközökkel kormányzó politikus már a május 14-ei első fordulóban is kis híján diadalmaskodott – akkor a voksok 49,5 százalékát kapta meg – ám akkor a nacionalista politikus, Sinan Ogan az általa szerzett az 5,2 százalékkal megakadályozta Erdogan azonnali győzelmét. A második fordulóban viszont éppen Ogan lehetett az, aki megsegítette őt: a hivatalban lévő államfő támogatására szólította fel híveit, és ezzel már jó előre lecsökkentette az első fordulót 45 százalékos eredménnyel zárt ellenzéki induló Kemal Kilicdaroglu esélyeit.

Az államfő délelőtt voksolt – és ugyan nem ezzel nyerte meg a szavazást – de az mindenképpen jól festi le a törökországi állapotokat, hogy a politikus pénzt és játékokat osztogatott a szavazóhelyiségnél összegyűlt felnőtteknek és gyerekeknek. A pénz és játékok mellett Mesut Özil is a győzködés eszköze volt: az Erdogant köztudottan tisztelő egykori német labdarúgó sztár egy dalt tett fel Twitter-oldalára, amelyben az énekesek azt kérték az államfőtől, hogy győzzön és ezzel ismét fakasszon mosolyt a törökok arcára.

Erdogan – aki annak ellenére diadalmaskodott, hogy Törökországban elszabadult az infláció, a gazdaság súlyos válságban van és a februári földrengés során a mentési munkálatok is igencsak szervezetlenül folytak – így valószínűleg folytatni fogja a Kemal Atatürk által 1923-ban létrehozott világi állam lebontását: tovább csökken a hadsereg autonómiája, tovább nő a közéletben részt vevő vallási vezetők száma, és még inkább lelassul a múlttal szakítani akaró Kemal Atatürk által az országra „erőltetett” nyugatiasodás. A külpolitikában pedig marad a Kelet és a Nyugat közötti lavírozás: az ország ugyan tagja marad a NATO-nak – a török a katonai szövetség második legnagyobb hadereje – ám Erdogan nyitva tartja a csatornákat az Ukrajna elleni agresszió miatt a Nyugat által kiközösített Oroszország felé.