eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Egy tanár ír a táblára a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium nyolcosztályos évfolyamaira felvételizőknek az írásbeli vizsga kezdete előtt, 2013. január 18-án. Országosan a 9. évfolyamra 59 300-an, a hat évfolyamos gimnáziumokba csaknem 6000-en, a nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig mintegy 4600-an jelentkeztek.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Felvételi vizsgák: szabálytalanságot talált a szaktárca

A magyar feladatlapokat egy helyen idő előtt felbontották, ami alkalmat biztosíthatott a visszaélésre.

Egy intézményben találtak szabálytalanságot a középfokú felvételi vizsgák alatt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.

Szombaton írta meg a középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá az Emmi által meghirdetett Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező mintegy 73 000 tanuló - emlékeztettek.

Hozzátették, hogy a vizsgák az előző évben már bevált járványügyi előírások betartása mellett, rendben zajlottak.

Mint írták, a vizsgák szabályszerű lebonyolítását a vizsgahelyszínek mintegy húsz százalékánál ellenőrizte a fenntartó vagy a kormányhivatal.

A közlemény szerint egy intézményben jelentős szabálytalanságot találtak, itt a magyar feladatlapokat idő előtt felbontották, ami alkalmat biztosíthatott a visszaélésre, így az adott vizsgahelyszínen a magyar írásbeli vizsgát az érintett mintegy 160 tanulónak a pótidőpontban kell megírnia.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×