eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: Unsplash/Sharon McCutcheon

A világ 500 leggazdagabb emberének a vagyona negyedével nőtt az idén

Idén a francia LVMH luxusipari társaság elnök-vezérigazgatójának a vagyona nőtt a legjelentősebben.

A világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona idén mintegy 25 százalékkal, 1200 milliárd dollárral, 5900 milliárd dollárra emelkedett.

A Bloomberg hírügynökség Bloomberg Billionaires Indexének az élén idén is Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház alapítója áll 115 milliárd dollárral. Jeff Bezos vagyona tavalyhoz képest 10,1 milliárd dollárral csökkent, amiből 9 milliárd dollárt válópere során veszített el.

A lista második helyezettje Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás társalapítója, akinek a vagyona egy év alatt 23 milliárd dollárral, 113 milliárd dollárra bővült.

Idén a francia LVMH luxusipari társaság elnök-vezérigazgatójának a vagyona nőtt a legjelentősebben. Bernard Arnault vagyona 36,5 milliárd dollárral, 106 milliárd dollárra nőtt és ezzel a vagyonosok listájának a harmadik helyére került.

A negyedik Warren Buffett, a Berkshire Hathaway főrészvényese és elnök-vezérigazgatója, 89 milliárd dollárral, míg az ötödik Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója 78,1 milliárd dollárral. Az előbbinek 5,2 milliárd dollárral, az utóbbinak 26 milliárd dollárral nőtt a vagyona.

A 172 amerikai milliárdos vagyona 500 milliárd dollárral nőtt. A milliárdosok számát tekintve a második helyen a kínaiak állnak. Az 54 kínai milliárdos közül a legnagyobb mértékben, 79 százalékkal, 23,3 milliárd dollárra a Midea háztartási berendezésgyártó tulajdonosának vagyon nőtt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×