Hatalmas kockázatokra figyelmeztet a Költségvetési Tanács a 2026-os büdzsében

Vasárnap este adta ki a Költségvetési Tanács a 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről alkotott véleményét – olvasható a portál összegzésében. A tervezet egyelőre nem nyilvános, azt csak a KT-hoz juttatták el előzetesen.

A KT pedig most, a javaslat megtárgyalását követően – a dokumentumból csak a lényegi megállapításokat emelték ki – egyhangúan arra jutott, hogy:

alapvető ellenvetései nincsenek, az egyet nem értésük jelzése nem indokolt, de a szokásosnál is bizonytalanabb világgazdasági környezet miatt felhívják a figyelmet a tervezett a célok elérését érintő kockázatokra a tervezet 2025-re 2,5, 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a KT szerint az első negyedéves GDP-adat és a világkereskedelmi feszültségek az idei GDP-t illetően “alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat jelentenek” a magas vámszintek odacsaphatnak az exportunkat, a bizonytalan kilátások pedig széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást, a 2026-os évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva “Ezen kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.” a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát a tervezet 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, 2025-ben pedig 4 százalékban, a hiány csökkenését jövőre a tervezet szerint a kamatkiadások mérséklődése okozza majd a KT szerint viszont továbbra is szükséges, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen, és felhívja a figyelmet, hogy a 2026-os hiánycél még mindig túlüti az EU ugyancsak 3 százalékos kritériumát, pláne a kormány által az EU-nak benyújtott, és ott jóvá is hagyott tervéből következő, jövő évre vonatkozó 2,5 százalékos hiánycélt az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete nem tartalmaz információt a 2026-os hiánycél elérését “érdemi kockázatok” övezik: a bizonytalan idei év a majdani bázishatáson keresztül, maga a jövő év, amennyiben nem jön össze a tervezett gazdasági növekedés, akkor a kieső adóbevételek miatt, és ott vannak még a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es költségvetésből beragadt EU-s pénzek, melyek változatlan kiadások mellett értelemszerűen növelnék a pénzforgalmi hiányt a KT megjegyzi, a kockázatok kezelését nehezíti, hogy a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatban csak 50 milliárd forintos tartalék szerepel, ami elmarad a múltbéli szintektől és a kockázatok mértékétől is, így a KT az előirányzat “jelentős megemelését” javasolja de az államadósság-mutató csökkenni fog, 2025 végére várhatóan 73,1 százalékra, 2026 végére pedig várhatóan 72,3 százalékra.