Magyar tudósok, akik nélkül ma teljesen más lenne az űrkutatás

Pavlics 1961-től vezető mérnökként vett részt a bolygók felszínén közlekedő távirányítású és ember vezette terepjárók tervezésének, fejlesztésének kutatómunkájában. Az Apollo programban a NASA felkérésére mindössze 17 hónapjuk volt megépíteni egy olyan járművet, amely elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy elférjen a rakétában, de elég strapabíró ahhoz, hogy működjön a Hold felszínén is.

Pavlics szabadalmával egy olyan fémkerék került az autóra, amely a gumiabroncsok rugalmasságával rendelkezett; ez egy kívülről kézzel szőtt fémhálóval és belülről egy merevítő funkciót is ellátó második kerékkel ellátott abroncs volt, ami a rugalmasságának köszönhetően öntisztító volt, vagyis egyből megszabadult a beleragadt portól.

A jármű nélkül nem lettek volna lehetségesek az Apollo–15, 16 és 17 jelentős tudományos felfedezései. Pavlics még 1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért tett erőfeszítéseiért és szaktanácsadóként részt vett a Pathfinder űrszonda távirányítású Mars-járműve, a Sojourner kifejlesztésében, majd 2003-ban a Mars Exploration Rover program két Mars-járója, a Spirit és az Opportunity tervezésében.