Megtörtént a lehetetlen, a Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, sekélysége miatt ideális a fürdőzéshez, ugyanakkor különösen érzékeny az időjárási és éghajlati hatásokra. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a tó vízhőmérsékletének változásait vizsgálták, különös tekintettel az évszakos eltérésekre és a levegő hőmérsékletével való összefüggésekre, a tanulmányt pedig a Másfélfok oldalán közölték.

2022 szeptemberében a tó rekordalacsony vízállást ért el a csapadékhiány és a hőség miatt. Az ilyen szélsőséges helyzetek tömeges halpusztulást okozhatnak, amit a sekély víz gyors felmelegedése is súlyosbít. A melegebb levegő fokozza a párolgást, a kisebb víztömeg pedig még gyorsabban melegszik fel.

A 1971–2024 közötti adatok alapján megállapították a kutatók, hogy a tó vízhőmérséklete szoros összefüggésben áll a levegőével. Általában a Velencei-tó melegebb, mint a környező levegő, különösen ősszel és nyáron. A tó nyári átlaghőmérséklete több mint 4 °C-kal nőtt az elmúlt évtizedekben, miközben a levegő ennél mérsékeltebben melegedett.