Nemzetközi példák igazolják, mi áll valójában a magas infláció mögött

A Magyar Nemzet cikksorozatának első része bemutatta, az euróövezetet vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelkedések mögött a nyereségek súlya közel 50 százalékos mértékű volt.

Így például az Economic Policy Institute tavalyi megállapításai szerint az amerikai nem pénzügyi vállalati szektorban 2007 és 2019 között összességében évi 1,8 százalékos ütemben nőttek az árak, de ez a mutató 2020 második negyedéve és 2021 vége között már 6,1 százalék volt.

Ugyanebben az időszakban az árak emelkedéséhez a vállalati profitok hozzájárulása 54 százalékos volt, ami az előző 40 év átlagának (11,4 százalék) közel az ötszöröse. A kutatóintézet szerint a pandémia utáni fellendülés történelmi összevetésben is magas haszonkulcsai ellentmondásban állnak azzal a felvetéssel, miszerint az inflációt egyszerűen a sokat emlegetett gazdasági túlfűtöttség okozta.